Előszó

A  címben szereplő "utász tüzérség" nem elírás. A fogalom hosszas magyarázata helyett olvassuk el Alekszander Boriszovics Nyemcsinszki: "Vigyázat, aknák!" c. könyvének sorait.

 "...Kevesen tudták akkor, hogy Breslau külvárosában nem csak a csöves tüzérség és "Katyusák" által küldött lövedékek robbantak. Ott működött az utász tüzérség is.

És íme, így történt. Nem messze a várostól, a hitleristák százezernyi tüzérségi lövedéket és légi bombákat hagytak hátra a visszavonulás során. A csapatainknak az volt a problémája: mi legyen velük? A kaliberek különbsége miatt lehetetlen volt a zsákmányolt lövedékeket rendeltetésszerűen használni. A legtöbb légibombának nem volt gyújtója. Ilyen nagy mennyiségű lőszert megsemmisíteni nehéz és bonyolult volt. Ekkor jött az ötlet: próbálják meg visszaküldeni őket jogos tulajdonosaiknak.
Az utász tüzérséget Breslau előtt is használták, nem dandárunk monopóliuma volt. Sikeresen használták más frontok műszaki egységei.
A zsákmányolt lövedékek elindításához rámpákat szereltek fel, amelyeket egy bizonyos szögben vágtak a talajba. Egyszerű deszkák szolgáltak vezetőül. A hajítótölteteket és a robbanófejek gyújtóit elektromos detonátorok segítségével robbantották fel robbantógéppel. Az utászok, akik működésbe hozták, fedezékben voltak. A lövedékrobbanás késleltetését a robbanófejben lévő gyújtózsinór hossza szabályozta. A lövés pontossága érthető módon messze nem volt ideális. De a tűz "a területre", egy adott négszögre általában biztosított volt."

Az "utász torpedókat" Budapest ostrománál is alkalmazták. A szovjet utászok ha rövid időre is, a "háború isteneivé" váltak.

 Beszámoló az "utász tüzérség" alkalmazásáról Budapest ostroma során a 27. önálló gépesített műszaki dandár egységei által

1. Műveleti körülmények

A Budapest nyugati részén bekerített ellenség sokáig nem vesztette el a reményt, hogy kijusson a bekerítésből. A külső támogatásra számítva még mindig próbálta áttörni a bekerítő gyűrűt, amely napról napra jobban szorította őt.
A németek minden bizonnyal úgy vélték, hogy még ha a további próbálkozásaik a bekerítésből való kijutásra sikertelenek is maradnak, az utolsó katonáig ellen fognak állni, hogy a lehető legnagyobb mértékben és a legtovább lekössék csapatainkat ezen a szakaszon.
Az ellenség, mely viszonylag kis területet foglalt el Buda keleti részén (lásd a helyzetről készült vázlatot, 24. számú lap), szilárd védelmi vonalat tartott déli és délnyugati irányban, mely a vasúti hídtól (159. objektum) tartott a vasúti pálya mentén, a Sárbogárdi út mentén haladva a vasúti hídig (Viadukt) a Horthy Miklós utcán keresztül, kikerülve a 2781-es és 2783-as háztömböket, magában foglalva a 2768-as, 2769-es és 2569-es háztömböket és tovább észak felé a vasúti pálya mentén (lásd a helyzetről készült vázlatot, 24. számú lap).

Az ellenségnek az volt a szándéka, hogy kitörjön a Lenke utcán, kijusson a Budaörsi útra és tovább nyomuljon Budaörsre. Miután ebben az irányban kudarcot vallott, az ellenség megváltoztatta az áttörés irányát, megpróbálva áttörni dél felé. Az áttörések irányára vonatkozó adatokat megerősítették a Lenke tér és a Horthy Miklós utca környékén az ellenséges élőerő-és felszerelés összevonások tényei /a lövészegység fogságba esett parancsnokának vallomása alapján: 371. lövészhadosztály 573. lövészezred 2. zászlóalj./
Akkor, amikor az ellenség ismételt próbálkozásokat tett az áttörésre, ellentámadásba menve csapataink ellen, vagyis az 1945.02.07 és 1945.02.12 közötti időszakban, az "utász tüzérséget" is működésbe hozták a 317. lövészezred és 83. tengerészgyalogos dandár működési sávjában.

2. A feladat ismertetése /harci parancs/

A 27. önálló gépesített műszaki jászvásári dandár harci feladatát közvetlenül a 317. lövészhadosztály parancsnoka, távollétében a hadosztály törzsfőnöke határozza meg.
A harci feladatot általában 18.00-kor határozták meg, amikor ismertté váltak:
a/ csapataink előző napi előrehaladásának eredményei, b/ a frontvonal állapota.
Az "utász tüzérség" telepítésének célja a következő volt: meredek röppályájú tömeges tűzzel lezárni a legközelebbi háztömböket, amelyek az ellenséges élőerő- és felszerelés összevonásának körzetei.

1

Az ütegek telepítési helyének meghatározásakor figyelembe vették a frontvonal és a kijelölt tüzelési terület közötti távolságot annak érdekében, hogy a saját csapatok veszteségeit elkerüljék.
A kijelölt feladatban meghatározták a "utász tüzérség" felállításának idejét, valamint a tűz megnyitásának becsült idejét. A szükséges parancsok fogadására szolgáló kommunikációt telefonon és hírvivőkön keresztül alakították ki.
A tűz megnyitásának idejét általában a tüzérségi előkészítés kezdetének idejével kombinálták, vagy megelőzték az ellenség támadásait egységeink által.
A műveleti csoport a feladatot a műszaki egységek parancsnokaihoz rendelte, feltüntetve a tűzcsapás területét, az üteg telepítésének helyét, a kilövendő lövedékek számát, valamint a kommunikációs eszközöket a vezérlőpult felé történő parancskiadásra.

3. A feladat pontosítása és koordinálása a csapatoknál

Az utász tüzérség ütegei telepítési helyének kiválasztása során a kapott feladatot összehangolták és pontosították az adott terület összfegyvernemi parancsnokával, konkrétan a következőkre fókuszálva:

1/ A frontvonal állapotának tisztázása a konkrét területen, ahol az "utász tüzérségnek" működnie kellett, legfőként a tűz megnyitásakor.
2/ A zászlóalj parancsnokát tájékoztatták a hadosztály parancsnokától kapott feladatról.
3/ A zászlóalj parancsnokát tájékoztatták a telepítések számára kiválasztott helyről valamint az "utász tüzérség" hadrafoghatóságához szükséges időről
4/ A zászlóalj parancsnoka lehetőséget kapott, hogy kapcsolatban legyen a meglévő hálózaton keresztül, hogy fentről megkapja a parancsokat és lentről megkapja a századparancsnokok megfigyelőpontjaitól a frontvonal megfigyelésének eredményeit.
5/ Megoldódott a lövészkatonák fedezékbe visszavonásának kérdése az "utász tüzérség" tüzelésének időszakában az ellenség frontvonalához legközelebb eső háztömbökben.

4. Az ütegek telepítési helyének tiszti szemrevételezése a helyszínen

Az "utász tüzérség" ütegeinek telepítésével kapcsolatos munkát egy tiszt helyszíni szemléje előzte meg az ütegek telepítésének körzetében. A tiszti szemrevételező csoport állománya általában a következőkből állt: felderítő egység tisztje, 2 tiszt abból az alegységből, akinek a feladata volt az ütegek telepítése a megszemlélt területeken, valamint egy vagy két vöröskatona, akik később összekötőként szolgáltak.

A tiszti szemrevételező csoport a következő feladatokat látta el:

2

Első - a frontvonal pontosítása és a helyzet tisztázása.
Második - kapcsolatot létesíteni a védelemben lévő egységgel, és egyeztetni a harci zóna vezetőjével a tüzelési szektort és a kívánt rombolási területeket, valamint tisztázni a célokat.
Harmadik - a harci zóna vezetőjével való egyeztetés az ütegek telepítésének helyéről valamint a megfigyelőpont helyének kiválasztása.
Negyedik - tisztázni a csapatok esetleges áthelyezésének kérdését a zónában az "utász tüzérség" előkészítésével kapcsolatos munka időszakában.
Ötödik - egy alkalmas terület kiválasztása, ahol megadott számú lövedéket el lehet helyezni és ahonnan be lehet lőni megadott rombolási területet és célokat.
Hatodik - a robbanóanyagok, lövedékek és az összes szükséges felszerelés helyszínre szállításához alkalmas utak keresése, a tábori raktár helyének kiválasztása.
Hetedik - a vezérlőpult helyének kiválasztása.

Így a tiszti szemrevételezés által a harci zóna vezetőjének általános taktikai tervével összhangban megoldott fő kérdés az "utász tüzérség" ütegeinek elhelyezésére szolgáló terület kiválasztása volt.
A helyszínekkel szemben támasztott követelmények:
Első - a terület megfelelő mérete megadott mennyiségű lövedék egészének elhelyezéséhez, figyelembe véve az ütegekben lévő lövedékek közötti 2-3 méteres távolságot, valamint az ütegek közötti 8-12 méteres távolságot.
Második - a terület nem lehet 250-300 méternél nagyobb távolságra a frontvonaltól.
Harmadik - mivel a lövedékek röppályája körülbelül 45 fok, az ütegek helyének kiválasztásakor figyelembe kell venni az előttük álló akadályokat /magas épületek, tornyok stb./
Negyedik - az üteg elhelyezésére szolgáló területnek lehetőleg száraznak kell lennie. Nedves területeken intézkedéseket kell tennni a robbanótöltetek és a gyújtózsinór hálózat vízszigetelésére.
Ömlesztett robbanóanyagok használata hajítótöltetekhez (vízszigetelés nélkül), valamint a nem védett gyújtózsinórok nedves helyekre történő fektetése nem ajánlott, mivel a felállított ütegek hosszú ideig lehetnek harckészültségben, és a nedvesség hatással lehet rájuk.
Az "utász tüzérség" ütegeinek elismerten legmegfelelőbb helye a városban: a kertek, terek, parkok, sugárutak. A tiszti szemrevételezésnek mindezt figyelembe kell vennie. Ezért a szemrevételező csoportban olyan tapasztalt tiszteknek kell lennie, akik szem előtt tudják tartani az "utász tüzérség" városban történő alkalmazásának minden jellemzőjét és sajátosságát. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szemrevételező csoport vezetőjének az ütegek telepítését elvégző század parancsnokának kell lennie.

3

5. Feladat meghatározása az egységek számára

Az "utász tüzérség" telepítésével kapcsolatos komplex előkészítő és végrehajtó munkálatok egésze az alábbiakban foglalható össze:
Első - előkészítő munkák a harci zónán kívül.
Második - a robbanóanyagok, lövedékek, robbantóeszközök és a szükséges kiegészítők szállítása a tábori raktárakba.
Harmadik - előkészítő munka a harci zónán belül.
Negyedik - a töltetek telepítése az ütegekbe.
Ötödik - sortűz leadása, ellenőrzés és megfigyelés.
Hatodik - kommunikáció a harci zóna vezetőjével.
Az előkészítő munka elvégzéséhez tapasztalt harcosokból és őrmesterekből különleges csapatot állítottak ki. A csapat vezető tisztje a teljes komplex előkészítő munka végrehajtását kapta feladatul, amely magában foglalta:

a/ elektromos gyújtók és elektromos detonátorok kalibrálását
b/ késleltetett működésű elektromos detonátorok készítését
c/ lövedékek előkészítését
d/ fa amortizátorok készítését
e/ gyújtózsinór hálózat előkészítése
f/ robbantó vezetékek előkészítése

Az adott objektumon végzett összes többi munkát a század alegységek egyike végezte. A század parancsnoka a helyszíni szemle eredményei alapján feladatul kapta, hogy egy éjszaka alatt bizonyos számú lövedéket telepítsen a felderítő csoport által meghatározott területre. A feladatot megkapva a századparancsnok úgy rendelte hozzá a szakaszparancsnokokhoz, hogy biztosítsa a szükséges anyagok időben történő szállítását a harci zónába, időben elvégeztesse az előkészítő munkát a terepszakaszon és az ütegeket telepítését. A legkritikusabb munkákat /a gyújtózsinór-hálózat bekötését, az elektromosgyújtó-hálózat bekötését / a legtapasztaltabb személyekre bízták a tiszti állományból vagy a tapasztalt utászok közül.

6. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK A LÖVEDÉKEK BETÖLTÉSÉRE.

A/ A robbanóanyag és lövedék raktár megszervezése

Az "utász tüzérség" használata nagy mennyiségű robbanóanyagot és lövedéket igényel. Ezért meglehetősen jelentős készlet halmozódhat fel belőlük a raktárban.
Tekintettel arra, hogy a raktár a frontvonal közvetlen közelében található, az ellenséges tüzérség műveleti zónájában, a raktárban lévő készleteket a maximális mértékben szét kell szórni, hogy ellenséges tűzcsapás esetén ne semmisüljön meg nagy mennyiségű lövedék, és főként, hogy a lerakodás és rakodás során egy esetleges lőszerrobbanás esetén el lehessen kerülni a nagyszámú áldozatot.

4

A lövedékek tárolására szolgáló helynek meg kell felelnie a következő követelményeknek:
a/ legyen távol a lakóépületektől és az ipari vállalatoktól
b/ jó megközelítéssel rendelkezzen a járműszállítás számára
c/ legyen jó természetes álcázása
d/ a védelem megkönnyítésére jól látható belátható legyen az egész terület
Buda ostroma alatt Őrmező település területén választottak ilyen helyet, 500 x 700 méteres kiterjedéssel. A helyszín két oldalán út haladt, amelyen gép- és lóvontatta, lövedéket szállító járművek haladtak. A raktárért és az összes raktározási műveletért felelős tiszt szigorúan gondoskodott arról, hogy a kocsik kirakodása során a járművek és a katonák ne csoportosuljanak nagymértékben a raktárban.

A kirakodott lövedékeket a tüzérségi lövedékek tárolására vonatkozó követelményeknek megfelelően rakták halomba.
A rakodás előtt a lövedékeket kaliberenként válogatták, ugyanolyan típusú gyújtókkal, hogy a katonák akik a fejeket lecsavarják ugyanolyan típusú lövedékekkel foglalkozzanak, amely lehetővé tette a gyorsabb munkát. A raktározási, kirakodási és rakodási munkákhoz 8 harcost osztottak be, akiket egy fiatal parancsnok vezetett.

B/ Az elektromos gyújtók és elektromos detonátorok kalibrálása

Az elektromos gyújtók (késleltetett működésű elektromos detonátor) és az elektromos detonátorok bekapcsolása az elektromos robbantó hálózatba sorosan történt. Ez szükségessé tette, hogy gondosan válogassák ki azonos ellenállású csoportokba - kalibrálják azokat. Ha a kalibrálás nem elég pontos, az egyes elektromos detonátorok hamarabb felrobbannak, mint a többiek, megszakítják az elektromos robbanási hálózatot és kiiktatják az összes többi töltetet.
Az elektromos gyújtók és az elektromos detonátorok kalibrálását egy nagy ohmmérőn végezték csoportokra. Az azonos csoportba tartozó elektromos detonátorok és elektromos gyújtók között legfeljebb 0.05 ohm ellenállás eltérés volt. A kalibrált elektromos detonátorok és elektromos gyújtók csoportjait külön dobozokba helyezték. Az azonos csoportba tartozó elektromos detonátorokon és elektromos biztosítékokon ugyanazok a jelek (általában csomók) készültek, amelyek lehetővé tették az azonos csoportba tartozó elektromos detonátorok és elektromos gyújtók könnyű megkülönböztetését éjszakai körülmények között, érintéssel.

C/ A késleltetett elektromos detonátor felépítése

A késleltetett működésű elektromos detonátor vagy gyújtócső egy elektromos gyújtóból, egy 8-10 cm hosszú Bickford-zsinórból /a távolságtól függően/ és egy detonátorkapszulából áll.
A gyújtócsövek készítésének folyamatát a következőképpen szervezték:
1. művelet - lyuk vágása a gázok távozásához az elektromos gyújtóban. A lyukat 2-3 mm-rel a piroxilin gyapot alatt vágták ki egy háromszögreszelővel.

5

2. művelet - elektromos gyújtók kalibrálása /lásd fent/
3. művelet - az elektromos gyújtók készítésével egyidejűleg 8-10 cm hosszúságú Bickford-zsinór darabok készítése.
4. művelet - a Bickford-zsinór egyik végére ráhelyezik a detonátor-kapszulát és összenyomják.
5. művelet - a késleltető gyújtó összeszerelése. A Bickford-zsinór végét egy detonátor-kapszulával a végén megpuhítják és lőporba mártják, hogy a porpép és a végén lévő lőpor egy egységet alkosson. A Bickford-zsinórt olyan mélységbe helyezzük az elektromos gyújtóba, hogy a gáz kiömlő nyílások nyitva maradjanak, majd összenyomással préseljük. Az elkészített ugyanolyan ellenállással rendelkező késleltetett hatású elektromos detonátorokat kartondobozba helyezik.

D/ dugók készítése

A lövedék nyílásának eltöméséhez készített dugó egy csonka kúp, amelynek oldalán két hornyot vágnak ki, ahol az elektromos vezeték áthalad.
A dugók gyártásához fából készült, kerek rudat kell készíteni, amelynek átmérője megegyezik a dugó /kúp/ teljes hossza legnagyobb átmérőjével. A rúdnak kör keresztmetszettel kell rendelkeznie, oldalról teljesen síkba gyalulva. Az elkészített rudakból hengereket fűrészelnek, ezután hozzáfognak a dugó végleges kidolgozásához. A dugó kúposságát úgy biztosítják, hogy a henger egyik végét vésővel vagy késsel levágják. Az elektromos detonátorok áthaladására szolgáló hornyokat késsel vágják ki. A dugók elkészítésére szolgáló munkacsoport 9 emberből áll, amelyből három kör alakú rudat készít, egy méretre fűrészeli a rudat és 5 ember véglegesre formálja a dugókat.
A csapat 1000 darab dugót tud elkészíteni 8 órás munkanap alatt.

E/ A lövedék fejének lecsavarása

Annak érdekében, hogy előkészítsük a lövedékeket a kivetésre, az alábbiak szükségesek:
1. Letekerni a lövedék fejét.
2. Egy lyukat fúrni a lövedék robbanóanyagába, ahol általában olvasztott TNT-t használnak. Behelyezni egy robbantó patront vagy feltölteni őrölt préselt TNT-vel.
3. Behelyezni egy késleltetett működésű elektromos detonátort /gyújtócsövet/.
4. A lövedék nyílását egy fából készült dugóval betömni az elektromos vezetékek károsítása nélkül. A lövedékfejek lecsavarásához asztal, villás-és csőkulcskészlet, véső, kalapács, csavarhúzó és pontozó kell. Két ládát kell egymás mellé állítani, amelyek közül az egyikbe a fejek kerülnek, a másikba a gyújtók.
A munkacsoport 9 harcosból áll. A fejek kicsavarása a raktártól valamint az összes többi munkafolyamattól legfeljebb 200 m távolságra történik.

6

A munkacsoport 8 órás munkanapon 200 darab lövedéket tud kigyújtózni.

F/ Robbanóanyag kifúrása a gyújtócső számára

A gyújtócső /késleltetett hatású detonátor / behelyezéséhez lyukat fúrnak a lövedék robbanóanyagába. A legjobb egy D=35 mm-es lyukat fúrni, hogy egy 75 g-os robbantó patron szabadon belemenjen. A munkatapasztalat megmutatta, hogy lyukat fúrni a legjobban házilag készített fúróval lehet egy padba ágyazva lentről felfelé /lásd 2. ábra/, a fúró köracélból készül /acél Z/ d=20 mm, /lásd 1. ábra/, amelyet a munkafolyamat során egy reszelővel éleznek.
A fúrást egy épületben végzik 1-2 fővel egy külön helyiségben. A munkacsoport 5 harcosból áll: négy fúrós és egy szállító. A lövedékek szállítását a szállítók végzik a fej lecsavaró munkacsoportból.
A munkacsoport a lövedék kaliberétől függően 200-250 darabot fúr ki a 8 órás munkanap alatt.

G/ Lövedékek szerelése

A lövedék végleges összeszerelése során a kifúrt lyukba robbantó patront vagy őrölt préselt TNT-t helyeznek, behelyzik a késleltetett működésű elektromos detonátort, papír tömítést tesznek be, bekalapálják a fadugót, majd rögzítik az elektromos vezetékeket a a lövedékfejhez.

7

Az összeszerelést 7 főből álló munkacsoport végzi, amelyből négy fő a lövedékeket szereli, egy fő a TNT-t őrli és két fő a késztermék raktárba viszi a lövedékeket. A munkacsoport 500 darab lövedéket képes összeszerelni egy 8 órás munkanap alatt.

H/ Fa amortizátorok /távtartók/ készítése

A fa amortizátor egy 15 x 15 x 65 cm méretű rönk. Az amortizátorok elkészítéséhez a rönköt négy oldalúra vágják 15 x 15 cm keresztmetszettel, majd hosszvágó fűréssszel méretre vágják.
A munkacsoport 6 főből áll, akik közül négy fő rönköt vág, két fő pedig méretre vágja a gerendákat és egymásra rakja őket.
A faanyagoknak a csoporthoz történő szállítására egy rakodót biztosítanak lovaskocsival. A munkacsoport 500 darab amortizátort készíthet egy 8 órás munkanapon.

I/ Az elektromos hálózat bekötése

Az elektromos hálózat teljes bekötését a lövedékek telepítésének helyén végezték. A raktárban csak egy kéteres gerincvezetéket készítettek, a kezelőpaneltől az ütegek telepítési helyéig lévő távolságnak megfelelő hosszban.
Hogy a gerincvezeték fektetését felgyorsítsák azon a helyen, ahol néha ellenséges tűz alatt kellett dolgozni, a gerincvezetéket a raktárban kábeldobra tekercselték fel, mind a bemeneti mind a kimeneti végét kivezetve.
A kábeldobra tekercselt gerincvezeték lehetővé tette, hogy éjszakai körülmények között, egy vagy két perc alatt kihúzzák a vonalat a vezérlőpulttól az ütegek telepítési helyére.
A végek kivezetései lehetővé tették a vonal ohmmérővel történő ellenőrzését mind a raktárban, mind a munka helyszínén, a tekercs lecsavarása nélkül.
Gumi szigetelésű utászvezetéket használtak.
A vonal előkészítésén két fő dolgozik, akik 8 órás munkanap alatt 16 üteghez 16 gerincvezetéket tudnak készíteni

J/ Robbanóanyag téglák készítése

A lövedékek kivetésére szolgáló hajítótöltethez TM-41, TMD-B típusú hibás aknák robbanóanyagát és egyéb porított robbanóanyagokat használtak fel. A robbanóanyagot ott, ahol a lyukak száraz helyen voltak, csomagolás nélkül öntötték a lyuk teljes szélességében a hátsó falhoz.
Abban az esetben, ha a lyukakat nedves talajba készítették, és a bennük lévő robbanóanyag néhány órán belül átnedvesedhetett, zsákvászonba, vastag papírba stb. rögtönzött anyagba csomagolták, amely rövid ideig megóvhatja a robbanóanyagot az átnedvesedéstől. A töltet szintén a lyuk teljes szélessége mentén helyezkedett el. A robbanóanyagok számára téglából, deszkából és más száraz anyagból talapzatot készítettek, hogy a robbanóanyagokat megvédjék a nedvességtől.

8

K/ A munkaszervezés folyamata

A lövedékek végső összereléséhez a következő típusú munkákat kell elvégezni:

a/ a lövedékeket arra a helyre vinni, ahol a fejeket lecsavarják
b/ fejeket lecsavarni
c/ a lövedékeket lyuk kifúrásra vinni
d/ lyuk fúrása a lövedékek robbanóanyagába
e/ a kifúrt lövedéket összeszerelésre vinni
f/ a lövedéket véglegesen összeszerelni
g/ az összeszerelt lövedéket a raktárba vinni

Egyidejűleg elvégezni a fa amortizátorok, a fadugók valamint az őrölt TNT előkészítésének munkáit. A lövedékfej lecsavaró csapat harcosai felveszik a raktárból a lövedékeket, a kigyújtózott lövedékeket pedig elküldik lyukfúrásra.
A hordár a lyukfúró csoportból a kifúrt lövedékeket végső összeszerelésre viszi. Az összeszerelés után a lövedék összeszerelő csapat harcosai a késztermék raktárába viszik a lövedékeket.

7. AZ ÜTEGEK HELYSZÍNRE TELEPÍTÉSE FELADATÁNAK VÉGREHAJTÁSA

A. A telepítés helye és a célpontok

A telepítés helyét és célpontjait a feladat elvégzése előtt a tiszt szemrevételező csoport határozta meg.
Az "utász tüzérség" ütegeinek elhelyezésére a következő követelményeket határozták meg:
a/ távolság a frontvonalunktól 200-250 m.
b/ távolság a céltól 300-400 m.
c/ távolság a cél előtt fekvő magas épületektől 70-80 m.
d/ az üteg elhelyezési körlete olyan terepszakaszon kell legyen, ahol a talaj száraz és könnyen kezelhető.
e/ az üteg elhelyezési körlete lehetőleg olyan területen legyen, amit épületek és egyéb építmények takarnak el az ellenség elől a munka álcázása, a kisebb emberveszteség és a robbantó- és elektromos hálózatoknak az ellenséges tűz általi kiiktatásának elkerülésére.
Az utász tüzérség ütegeinek telepítési munkálatainak megkezdése előtt, a munkát végrehajtó alegység parancsnoka, a munka megkezdéséig megismerve a helyzetet a harci zóna vezetőjén keresztül, valamint a korábban megállapított célok helyét, nem csak az üteg telepítési helyét határozza meg konkrétan, de minden egyes lövedékét, valamint a tűzcsapás irányát.
A budai harci műveletek során a következő körletek voltak az "utász tüzérség" ütegei telepítésének helyei:

9

A vázlat az összes felsorolt telepítési helyet és a tűzcsapások célpontjait tartalmazza /lásd a függeléket. 24. lap/

B. A felelősségek kiosztása a telepítés során

B. Az ütegek harci személyzete 6 főből áll.

Az 1. szint - a vezető /az egység parancsnoka/, pontosítja az ütegek szakaszparancsnok által előírt telepítési helyét, a tüzelés szögét és a kivetendő lövedékek mennyiségét, kiásatja a harcosokkal a lyukakat, ellenőrzi minden szint munkáját, segít a 2. és 3. szintnek a lövedék fektetésében, a hálózat bekötésében, ellenőrzi az üteg hálózatának vezetőképességét.
A 2. és 3. szint megkapja a lövedékeket és ellenőrzi a kiválasztott elektromos detonátorok megegyező ellenállását, elviszi a nyitott lyukakhoz, behelyezi a lyukakba az amortizátorokat, beköti az elektromos hálózatot és lefekteti a gyújtózsinór hálózatot.
A 4. 5. és 6. szint földmunkákat végez, lefekteti a robbanóanyagot és egy csillapító talajréteget helyez el. A lövedék lerakása után eltömítik a töltetet is.

C. A lövedékek telepítésének rendje az ütegekben

Egy üteg összes lyuka egyetlen sorban van kiásva a frontvonal mentén. Következésképpen ugyanazon üteg összes lövedékét ugyanabban a frontálisan húzódó vonalban helyezték el. Ily módon egy üteg egy másik ütegtől eltérhet a lövedékek számát vagy kaliberét illetően, de a lövedékek relatív helyzete minden ütegnél azonos.

10

Nagyszámú kis kaliberű lövedék lerakása esetén ez utóbbiakat kettesével helyezték minden egyes meghajtó töltetre.
A lövedékeket a fából készült amortizátorra helyezték, a végekkel együtt. / Lásd a vázlatot jelentésben és az elektromos hálózat vázlatát - függelék száma 32. lap/. Az ütegekben lévő lövedékek számát a kiválasztott terület szélességétől függően 4 és 32 között határozták meg.

D. Harcrend a lyukak éjszakai ásásakor ellenséges tűzben

Az "utász tüzérség" ütegeinek telepítésekor a fő harci egység a szakasz volt. A szakaszparancsnok, miután a századparancsnoktól megkapta a feladatot meghatározott számú üteg telepítésére a megadott területen, konkrét feladatokat határozott meg a rajparancsnok számára. Egy harcosokból álló csoportot állítottak fel a munkahely harci védelmére 75-100 méter távolságra attól a helytől, ahol a munkát végezték.
Az egyik raj az elektromos robbantóhálózat, valamint a gyújtózsinór hálózat előkészítését és bekötését kapta feladatul, ezeknek a hálózatoknak az üteg telepítési helyén történő összeillesztését valamint az elektromos robbantóhálózat csatlakoztatását a gerincvezetékhez.
A többi rajt a lyukak kiásására, az indítótöltetek lerakására, a lövedékek lerakására, a töltetek betemetésére és álcázására helyezték.

E. Robbanóanyagok csomagolása, lövedékek hézagolása

Miután a lyukakat teljesen kiásták, a szakaszparancsnok ellenőrizte kiásásuk helyességét, a tüzelés megadott irányának pontosságát, a harcosok elkezdik lerakni a hajítótölteteket. A robbanóanyag egyenletesen illeszkedik a hátsó falban lévő lyukába a teljes szélességben. A robbanóanyagok tetejére 15 cm vastag földréteget töltöttek /csillapító talajréteg/. A réteg tetején egy fából készült amortizátor feküdt. Így a hajítótöltet és a lövedék közötti távolság körülbelül 30 cm-re volt beállítva. A fából készült amortizátorra helyezték a lövedéket. A hajítótöltet, az amortizátor és a lövedék hossztengelyeinek egymással párhuzamosnak kellett lennie és merőlegesnek a tűz irányának oldalszögére. A lövedék lerakása után elvégezték a gyújtózsinór hálózat és az elektromos robbantó hálózat bekötését.

F. A hálózat bekötése

Az üteg hajítótölteteit gyújtózsinór gerincvezeték kötötte össze, a szélső kivetőtöltetek közötti távolsággal megegyező hosszúsággal.
A gyújtózsinór gerinchálózatnak a kivetőtöltetekkel való összekapcsolásához gyújtózsinórból készült csövet alkalmaztak mindkét végén detonátor kapszulával.

11

A detonátor kapszulákat a hajítótöltet TNT blokkjának nyílásába helyezték a töltet közepétől egyenlő távolságra, hogy a töltet teljes hosszában egyenletes legyen a robbanás. A cső közepét a gyújtózsinór gerincvonalhoz kötötték. A gyújtózsinór gerincvonal kettős volt a nagyobb megbízhatóság érdekében. A gyújtózsinór használata lehetővé tette hogy az elektromos hálózat kevés elektromos detonátort tartalmazzon, sőt, egy üteg kis számú lövedék esetén /legfeljebb 5 db/ elvan két elektromos detonátorral, így az áramkör megbízhatóbb és vezetőképesebb.
Az elektromos detonátorok rögzítése a gyújtózsinór gerincvezetékhez lehetővé tette, hogy az összes hajítótöltet robbanása azonos körülmények között történjen.
Az elektromos hálózat kötését az alábbiak szerint hajtották végre.
Abban az esetben, ha kevés lövedéket telepítenek egy ütegbe / lásd a diagram-függeléket a 26. lapon / legfeljebb 5 darabot, az összes elektromos gyújtó sorosan kapcsolódott egymáshoz. A szélső lövedékek elektromos gyújtóinak szabad vezetékeit a gyújtózsinór gerinchálózat végeihez rögzített elektromos detonátorokhoz csatlakoztatták. Az elektromos detonátorok másik végét az elektromos hálózat gerincvezetékéhez csatlakoztatták. Az áramátvitelt a következő módon hajtották végre: áramforrás, fővezeték, elektromos detonátor, lövedékek elektromos gyújtói /késleltetett működésű elektromos detonátorok/, elektromos detonátor, fővezeték, áramforrás.
Ha egy ütegbe nagy számú lövedéket telepítenek, a nagyobb működési megbízhatóságért a gyújtózsinór gerincvezetékhez minden 3-4 hajítótöltet után elektromos detonátorokat - "felélesztőket" kötöttek be, amelyet az érintett lövedékek elektromos gyújtói /késleltetett működésű elektromos detonátorok/ közötti hézagban kötöttek be az elektromos hálózatba /lásd a diagram-függeléket a 27. lapon/.
A kis kaliberű lövedékekből 2 darabot helyeztek el egy kivetőtöltetre. Ebben az esetben az összes lövedék elektromos gyújtóját sorba kapcsolták egymással, a szélső elektromos detonátorokat és a "felélesztő" elektromos detonátorokat úgy kapcsolták be, mint az előző esetben /lásd a diagram-függeléket a 28. lapon/. A bekötésen és a hálózat fektetésén két fő dolgozik egyszerre. 8 munkaóra alatt 5-6 közepes üteghez tudnak bekötni elektromos robbantó hálózatot és gyújtózsinór hálózatot.

G. A vezérlőpult elrendezése

A vezérlőpultot 70-100 méter távolságra szerelték fel az üteg telepítési helyétől, általában pincében vagy egyéb jól zárt helyiségben.
Az elektromos hálózat gerincvonalának vezetékei, minden egyes ütegből egy vezeték, a vezérlőpult önálló csatlakozóihoz illeszkednek, az ütegek számának megfelelően számozva.
Az utász ütegektől érkező fővezetékek második vezetékeit összekapcsolták, közös vezetéküket pedig a vezérlőpanel egyedi csatlakozójához csatlakoztatták (az ábrán "O." jelzéssel jelölve). Ugyanehhez a csatlakozóhoz csatlakoztatták szorosan az áramforrás egyik kimenetét /robbantó akkumulátor/. Az áramforrás másik kimenete szabad és mozgatható maradt. Robbantás végrehajtásakor rögzítették ahhoz a számú csatlakozóhoz, amelynek az ütegét elsütötték.
Áramforrásként /robbantó akkumulátor/ BASZ-80 akkumulátorokat használtak, 2 darabot, párhuzamosan egymáshoz csatlakoztatva. Jelentős számú, egymással sorban összekapcsolt elektromos detonátor és elektromos gyújtó /késleltetett működésű elektromos detonátor/ detonációját tették lehetővé.

12

8. AZ ÜTEG HARCKÉSZÜLTSÉGBE HELYEZÉSE.

Miután minden munka befejeződött, a felelős tiszt /szakaszparancsnok/ ellenőrizte a telepítés minőségét, valamint az elektromos robbantóhálózat és a gyújtózsinór hálózat megfelelőségét. Az elektromos robbantóhálózatot ellenőrizték a vezetőképesség szempontjából a gerincvonalhoz való csatlakozás helyén, valamint a vezérlőpultnál. A hálózat működésképtelensége vagy károsodása esetén a fővonalhoz az üteget telepítő csapattól ment felülvizsgáló. Miután befejezték az összes ellenőrzési munkát, a működőképesség megléte esetén a harckészültségbe hozott ütegeknél őrt állítottak. A gerincvezetékek és a gyújtózsinór hálózat megszakításának elkerülése érdekében az ütegek helyén a járás tilos volt. Az üteg kilövése parancsra történt az üteg sorszáma szerint.

A. A megfigyelőpont megszervezése a lövedék röppályájának és hatása eredményének megfigyelésére

A harci zóna vezetőjének egyetértésével a frontvonalon megfigyelőpontot választottak ki a lövedékek hatásának megfigyelésére. Bizonyos esetekben a megfigyelőpont a tüzérségi vagy a lövészegység megfigyelőpontjával együtt helyezkedett el. A megfigyelőpontra egy tisztet és 2-3 főből álló felderítőcsoportot küldtek. A megfigyelőket távcsővel, várostérkép másolatokkal látták el. A város térképének másolatára rájelölték a lövedékek becsapódási helyeit.

B. A lövész egységekkel való kommunikáció megszervezése

A lövész zászlóalj parancsnokaival és a harci zónák vezetőivel, amelyek területein munkát végeztek, folyamatos összeköttetést tartottak fent telefon és hírvivők segítségével.

C. Parancsok fogadása és tűz megnyitása

Miután az összes üteget harckészültségbe helyezték, tájékoztatták róla a harci zóna vezetőjét. A tűz megnyitása a fő fegyvernem feladataihoz kapcsolódott. Ellenséges ellentámadás visszaverésekor, valamint a támadásra gyülekező ellenséges erő tűzzel való megdolgozására nem vártak felső parancsra és a harci zóna vezetőjének közvetlen parancsára tüzet nyitottak. Ugyanakkor az "utász tüzérség" tüzének megnyitását, amelyet meghatározott időben való munkára készítettek elő, a hadosztályparancsnok által korábban meghatározott területeken, a hadosztályparancsnok, a törzsfőnök vagy az 1. osztály vezetőjének személyes parancsára hajtották végre.

9. A MŰVELETEK EREDMÉNYEI A FELDERÍTÉSI ADATOK ÉS FOGLYOK KIHALLGATÁSA ALAPJÁN

A rombolási terület felmérése és az ezen a területen fogságba ejtett hadifoglyok elmondása alapján megállapították, hogy az "utász tüzérség" tüze erősen demoralizálja az ellenséget és jelentős veszteségeket okoz élőerőben és felszerelésben, mely a tűzcsapásnak kitett területeken gyülekezett. /lásd George Kurtus hadifogoly vallomását- függelék száma - 23. lap/.

13

10. TAKTIKAI ÉS MŰSZAKI JELLEMZŐK A LÖVEDÉK KIVETŐ RENDSZER ALKALMAZÁSÁBAN.

A/ Az alkalmazás taktikai sajátosságai /a frontvonal változásai, a harc városi körülményei/

A lövedékek 360-500 méteres repülési tartománya bizonyos fokig meghatározza az ütegek helyét. A telepítési helyeket a frontvonal közvetlen közelében kell kiválasztani.
A felderítési adatok beérkezésétől az ütegek telepítéséig a frontvonal megváltozhat. Ez arra kényszeríti az ütegeket telepítő parancsnokot, hogy ne csak a telepítés idején határozza meg a frontvonal állapotát, hanem elsősorban az ütegek harckészültségbe helyezésekor is. Ha a frontvonal annyira előremozdul, hogy a telepített ütegektől a lövedék röptávolságára vagy annál jobban eltávolodik, a tűzmegnyitás már nem lehetséges. A telepítési hely kiválasztásakor az ütegek telepítési helyei előtt magas építmények vagy többszintes épületek meglétének jelentősége van. Ebben az esetben figyelembe kell venni a lövedékek röppályáját, 45-50°-ra véve azt, és ha lehetséges a lövedékeket az épületek közötti hézagokba irányítani, vagy a telepítést az akadálytól megfelelő távolságra vinni.
A lövedékek meredek röppályájának köszönhetően az "utász tüzérség" el tudja találni az ellenséget a tüzérség számára elérhetetlen helyeken.

B/ Az ütegek távolsága az előttük álló épületektől az épületek magasságától függ

A gyakorlatban az elemek hátravonása az előttük álló legfeljebb 12-16 méter magas házaktól vagy más építményektől legfeljebb 50-70 méterre történt. Nem volt olyan eset, hogy a lövedékek eltalálták ezeket a házakat.

C/ A töltetben a robbanóanyagok mennyiségének, a lyukak kiásása szögének, a földnek, a lövedékek kaliberének hatása a kilövési távolságra

Egy 105 mm-es lövedék vagy 2 db 88 mm-es lövedék kivetéséhez hajítótöltetnek 15 kg tömegű ammonitot alkalmaztak. 50% TNT használatával a töltet 10 kg-ra csökkenthető. Kötött talajon 30-40°- os rámpával a lövedék hatótávolsága elérte a 600 métert. 152 mm-es kaliberű lövedékek kivetésekor 25 kg ammonitra van szükség; 50% TNT használatával a töltet 18-20 kg-ra csökkenthető. Szilárd talajjal és 30 fokos rámpával a repülési távolság elérte az 500 métert.
Megállapították, hogy szilárd talajokban a lövedékek repülési távolsága nagyobb volt, mint azokban az esetekben, amikor a lyukak puha vagy nedves talajban helyezkedtek el. A rámpát átlagosan 30°-os dőléssel alkalmazták.
Jelenleg is tartanak a vizsgálatok hogy megállapítsák a lövedékek repülési távolságának összefüggését a robbanóanyagok mennyiségétől, a rámpa szögétől, a töltet mélységétől és a robbanóanyagok összetételétől.

D/ Különféle módszerek a lövedékek lyukakba történő telepítésére

A gyakorlatban két módszert alkalmaztak a lövedékek telepítésére: egyenként és 2 lövedékenként a hajítótöltetre. A 2 és 3 lövedék egyetlen lyukba helyezése 88 mm-es vagy kisebb kaliberű lövedékek kivetése esetén célszerű. Ezekben az esetekben a lyuk szélesebb, a lövedékek pedig a hossztengely mentén helyezkednek el. A hajítótöltet súlya ezekben az esetekben 20-30% -kal nőtt.

14

E /TNT alkalmazása robbanótöltetként

A gyakorlat megmutatta, hogy tiszta TNT használata hajítótöltetként nem ajánlott. A robbanás túl nagy erővel bír, és gyakran még a robbanás során összetöri a lövedéktestet.
Jó eredményt ad az ammonit és donorit alkalmazása a hajítótöltetben.

11. POLITIKAI TÖMEGMUNKA A FELADAT VÉGREHAJTÁSA SORÁN.

Amikor meghatározták a feladatot az "utász tüzérség" telepítéséről, a századoknál a kommunisták és komszomolisták értekezletet tartottak a feladat fontosságáról valamint a technikai előírások precíz betartásáról.

1945.02.08-án mihelyt a jó eredményeket adó lövéseket leadták, felvilágosító munkát végeztek az összes katona és tiszt között arról, hogy ez a hatás rendkívül jó.
A 3. század területén az ellenség ellentámadása kifulladt az "utász tüzérség" által a gyalogsági egységeinknek nyújtott támogatás következtében.
A gyalogosok nagyra értékelték a munkánkat. Továbbá a személyi állománynak elmesélték a legjobb utászaink férfias és bátor haditetteit. Például: az 1. század 149. zászlóaljában a kommunista Hetmanov törzsőrmester különösen kitüntette magát, aki ellenséges tűz alatt kijavította az ütegekhez vezető elektromos vezetékek szakadását, ennek köszönhetően az ütegek hibátlanul működtek. Egyes vöröskatonák részéről hiányosságok is megmutatkoztak. Ez természetesen pozitív hatással volt a feladat teljesítésére a következő napokban.
A munka 2. és 3. napján a szakaszokban "harci lapokat" adtak ki, amelyek az elvtársak harcban tanúsított viselkedésének legjobb példáit emelték ki.
Ezek az erőfeszítések kapcsolatban voltak a Vörös Hadsereg sikereinek alakulásával más frontokon-a Szovinformbüro összefoglalóját naponta ismertették a személyi állománnyal. Jól szervezte az információt a 149. zászlóalj pártszervezője Kilocsek főhadnagy. Ugyanezen zászlóalj 1. és 3. századának pártszervezői tt.Mamaladze és Kotov folyton munkában voltak, személyes példát mutatva a munkában és felvilágosító munkát végezve. A feladatok befejezése után a zászlóalj minden századában pártgyűléseket tartottak a következő napirenddel: Hogyan gyakoroltak a kommunisták élenjáró szerepet a harcban.

12. A LÖVEDÉKEK KIVETÉSÉNEK ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEI.

Az "utász tüzérség" működésének eredményei a táblázatból láthatók az alábbi oldalon:...
Az "utász tüzérség" alkalmazásának eredményeként jelentős számú ellenséges tűzfészket némítottak el, valamint veszteségeket okoztak az ellenségnek élőerőben és felszerelésben.

15

13. HARCI EPIZÓDOK.

Az ütegek telepítésének helyszíne. Sztyepanov hadnagy pontosítja az egyes csoportok feladatát. Elkezdődik a munka. Petrov őrmester mesterien, érzéssel, ellenőrzi a csapata minden egyes katonájának munkáját, parancsokat ad és maga is munkához lát. Ég a keze alatt a munka. Mestere a munkájának. Lavrentyev harcos teljes szorgalommal, a veszélyt elfeledve végzi a munkát.
Cvetkov törzsőrmester öregkatona, ért a mesterségéhez, a hálózatot illeszti össze.
Szalnyikov törzsőrmester egyik tűzfészket létesíti a másik után.
Reggel. A gyalogosok izgatottan várják a tűztámogatást. Az ellenség nem tudja, mi vár rá. Hirtelen fülsiketítő sortüzet adnak le, az ellenség fejére és felszerelésére több tucat lövedék repül. Hívnak a megfigyelőpontról: "Jó.". - A lövedékek a célpont felé repülnek. Adjanak még." Sortűz sortüzet követ. Erős robbanások hallhatók az ellenség elhelyezkedési körzetében...
...A komszomolista Arhipov egész éjjel szorgalmasan telepítette a lövedékeket az ütegbe. Reggelre telepítették az ütegeket. A századparancsnok azt ajánlotta Arhipovnak, hogy menjen pihenni. Arhipov így szólt: "Kapitány elvtárs, engedje meg, hogy itt maradjak, amíg az ütegek dolgoznak. Én is szeretném látni a munkánk eredményeit." Arhipov a harcállásponton volt mindaddig, amíg az általa telepített lövedékek a németek fejére nem hullottak.
...Az ellenség ellentámadással próbált csapást mérni az egyik gyalogos századunkra. "Tüzet" - kérte a gyalogsági egység parancsnoka. A németek fejére lövedékek tucatjai potyogtak. Felrobbantak, pusztítva az ellenséget az utcákon, udvarokban, padlásokon. Az ellenség nem állta a tüzet és visszaszaladt. Gyalogosaink üldözték a visszavonuló ellenséget, új háztömböket foglalva el.

MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJÉNEK SPECIÁLIS ESZKÖZÖKÉRT FELELŐS MEGBÍZOTT HELYETTESE
Kuznyecov hadnagy

16

AZ UTÁSZ TÜZÉRSÉG ÉRTÉKELÉSE

Az új módszer a zsákmányolt lövedékek kivetésére /utász tüzérség/, melyet a 27. Önálló gépesített műszaki jászvásári dandár és a 207. önálló lángszórós század utászai alkalmaztak Budán a 317. lövészszázad sávjában, hatékony eszköznek bizonyult az ellenséges élőerő megsemmisítésére a városi harc körülményei között.
Meredek röppályájú tömeges tüzet leadva, az "utász tüzérség" sortüzeivel lefedte a legközelebbi célokat, zárt épületeket, amelyek megközelíthetetlenek az ágyúk és aknavetők röppályája által, az ellenségnek élőerőben jelentős veszteséget okozva.
1945. február 8-11 között 1100 lövedéket kilőve, az utászok február 8-án segítettek visszaverni az ellenség ellentámadását, és a továbbiakban jelentős segítséget nyújtottak csapataink előrenyomulásához.
A harci feladat végrehajtásakor az utász legénység bátorságot, férfiasságot és szervezettséget mutatott.
Minden kilőtt sortűz fedte a meghatározott területeket és saját csapataink nem szenvedtek veszteséget.

A 317. lövészhadosztály parancsnoka
Buda. GUSIN ezredes
1945. február 14.

Az eredetivel megegyező: A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

17

ÉRTÉKELÉS

A zsákmányolt lövedékek kivetése /utász tüzérség/, amit a 27. önálló gépesített műszaki jászvásári dandár és a 207. önálló lángszórós század utászai alkalmaztak Budán a 317. lövészhadosztály és 83. tengerészgyalogos dandár műveleti sávjában, hatékony eszköznek bizonyult az ellenséggel való küzdelemben a városi harc körülményei között.
Az "utász tüzérség" meredek röppályájú tömeges tüzet ad a nagy épületekkel elzárt közeli területekre, melyek az ágyúk és aknavetők röppályája számára elérhetetlenek.
Az "utász tüzérség" különböző időpontokban robbanó, csendben lehulló és nagy mennyiségű repeszt adó lövedékekkel való tüzelésre képes, ezzel elérve az ellenség élőerejének pusztítását, amely nagy épületek mögött található és úgy véli, hogy biztonságban van.
Az "utász tüzérség" rövid idő alatt kivívta a gyalogság nagyraértékelését.

A CSOPORT TÖRZSFŐNÖKE
Szoszedov gárda-vezérőrnagy

BUDAKESZI
1945.02.14.

Az eredetivel megegyező: A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

18

ÉRTÉKELÉS

Az "utász tüzérség" alkalmazásának a 27. önálló gépesített műszaki jászvásári dandár és a 207. önálló lángszórós század által Buda ostroma során a 83. önálló tengerészgyalogos dandár működési sávjában nagyon pozitív hatása volt az ellenség morális befolyásolásában és az ellenséges élőerő megsemmisítésében a városi harc körülményei között.
Február 8-tól 11-ig az utászok több mint 1000 lövedéket lőttek ki, sikeresen tűz alatt tartva a kijelölt területeket, biztosítva a dandár támadó műveleteit valamint nagymértékben hozzájárultak az ellenség azon szándékainak meghiúsításában, hogy áttörjön dél felé.
Az "utász tüzérség", amely meredek röppályájú tömeges tüzet adott, sortüzeivel lefedte a közeli, épületekkel elzárt területeket.
Az "utász tüzérség" rövid idő alatt kivívta a gyalogság nagyraértékelését.
Csapataink nem szenvedtek veszteséget az "utász tüzérség" által leadott sortüzektől.

A 83. ÖNÁLLÓ TENGERÉSZGYALOGOS DANDÁR PARANCSNOKA
Szmirnov ezredes

Buda
1945. február 13.

Az eredetivel megegyező: A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

19

83. tengerészgyalogos dandár 16. önálló tengerészgyalogos zászlóalj törzs

Jellemzők

Az "utász tüzérség" munkája során a zászlóaljunk által elfoglalt helyszínen az "utász tüzérség" rendkívül hatékony volt - jelentős romboló műveleteket hajtott végre, valamint az ellenség élőerejének pusztítását.
Az "utász tüzérség" lövedékeinek robbanása szörnyű benyomást tett az ellenségre /a foglyok kihallgatása alapján/.
A robbanások mindig váratlanok voltak az ellenség számára, morálisan megbénították őt, és az elfogottak szavai szerint - úgy nevezték, hogy az oroszok feltalálták a "második Katyusát".

A 16. önálló tengerészgyalogos zászlóalj törzsfőnöke
Permanov őrnagy
A törzsfőnök helyettese
Konoplev hadnagy

1945.02.13.

Az eredetivel megegyező: A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

20

A HARCI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE
27. önálló gépesített műszaki jászvásári dandár 149. önálló gépesített műszaki zászlóalj 1. század aknászai

A 149. önálló gépesített műszaki zászlóalj 1. századának robbantó aknászai az 1945. február 8-11 közötti időszakban a 83. tengerészgyalogos dandár 16. tengerészgyalogos zászlóaljának harci sávjában előkészítették a 3029, 3030, 3031 számú háztömböket /Buda/ a zsákmányolt tüzérségi lövedékek kivetésére 380 darab mennyiségben. 1945.02.11-én az "utász tüzérség" részt vett az általános tüzérségi előkészítésben a Budán körülvett ellenséges csoport déli részének áttörésére.
Mind az ellenség elülső védelmi vonalát, mind a gyalogság gyülekezési helyeit tűzcsapásnak vetették alá. A lövedékrobbanásokat a megfigyelőpontról tartották megfigyelés alatt.
Megemlítem az "utász tüzérség" nagy hatását és gyakorlott használatát.
Kétségtelen, hogy az "utász tüzérség" a telepítési helyek és a célok gyakorlott, helyes kiválasztásával nagy veszteségeket okoz az ellenség élőerejének és felszerelésének.
Megemlítem, a teljes aknász legénység jól koordinált, elkötelezett munkáját valamint a tiszti állománynak a feladat kiváló ismeretét és annak mesteri végrehajtását, nehéz körülmények között dolgozva - éjszaka, ellenséges tűz alatt.
A városi környezetben folyó küzdelem nehéz körülményei ellenére az "utász tüzérséggel" való kapcsolat mindig gyorsan létrejött és a telepítés pontosan a terv szerint történt.
Az "utász tüzérség" nemcsak a tüzével nyújtott számunkra jelentős támogatást, hanem az ellenség morális állapotára való hatásával is.

16. tengerészgyalogos dandár parancsnoka
Beljak őrnagy

Budapest-Buda
1945.02.13.

Az eredetivel megegyező: A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

21

Értékelés

Kiadva a 27. önálló gépesített műszaki jászvásári dandár 149. önálló gépesített műszaki zászlóalj 3. század parancsnoka Kugyel kapitány részére arról, hogy századával 1945.február 7-től február 10-ig az "utász tüzérség" munkálatait végzezte a 317. vöröszászlós lövészhadosztály 571. ungvári lövészezred 2. lövészzászlóaljában. Összesen 336 lövedéket lőttek ki. Az összes lövedék feküdt a kijelölt objektumokon, ahol nagy ellenséges csoportok gyülekeztek, ami nagy veszteségeket okozott.
A század munkája kiváló.

A 2. zászlóalj parancsnoka
Kaplenko kapitány

1945.02.10.

Az eredetivel megegyező: A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

22

Kivonat

GEORG KURTZ HADIFOGOLY VALLOMÁSÁBÓL
az SzA "Feldherikalne" hadosztály állományából

A hadifogoly előadta, hogy:
A németek úgy vélik, hogy az oroszoknak új fegyverük van.
Nemrégiben a szakaszparancsnok furcsa hangot észlelt a lövedékek lezuhanásakor, mivel a robbanások rövid idővel egymás után következtek.
A kérdésre - " mire emlékezteti a németeket az új fegyver"
A hadifogoly azt felelte - /"Katyusára"/
Az új típusú orosz fegyver nagyon erős hatással vannak a gyalogságra, a repeszhatás /apró repeszek/ rendkívüli.
Ennek a fegyvernek az oroszok által más városokban történt alkalmazásáról sosem hallott. A hatása óriási.

Az eredetit aláírta:

A 317. lövészhadosztály felderítési vezetője
Rohov gárda-őrnagy

A 317. lövészhadosztály katonai tolmácsa
Lzuc főhadnagy

1945.02.12.

A fogoly hozzátette, hogy a lövedékek a robbanáskor nem csinálnak tölcsért.
Szemtanúja volt, amikor egy ilyen lövedék megölt 8 németet, akik egy magas ház udvarán voltak, és biztonságban hitték magukat.

Rohov őrnagy

1945.02.13.
Buda

Az eredetivel megegyező: A MŰSZAKI TECH. RÉSZLEG VEZETŐJE
KLJUEV mérnök őrnagy

23

Felhasznált irodalom

Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériumának Központi Irattára (CAMO)
Fond: 30327, regiszter: 0000001, dosszié: 0098
A dokumentum szerzője: 27. önálló gépesített műszaki jászvásári dandár (a főparancsnokság tartaléka), Kljuev mérnök őrnagy, Kuznyecov hadnagy

Mellékletek